Így ünnepeltük a VOLTot - Célkeresztben a hip-hop

A VOLT második napján kora este a Hősök hívószavára mozdultunk el az OTP Bank - Petőfi Rádió színpadhoz, és el sem hagytuk őrhelyünket egészen addig, amíg a keleti parti hiphop mozgalom legújabb csillaga, Mac Miller le nem tette mikrofonját a helyszínen.

A hip-hop délután első felvonásában a több mint tízéves Hősök kapott főszerepet. Szövegeikben és vállalt üzeneteikben az a jó, hogy az életet ünneplik, pozitívak, noha legtöbbször annak sötét oldalát tanulmányozzák nagyítójukkal. Látják a mindennapok keserű pillanatai mögött a lehetőséget, a szikrányi fényt, ami kivezetheti a tévelygőket a sötétségből, ebbe kapaszkodnak, ezekre próbálnak rámutatni. A műfaj kereteivel és minden követelményével tökéletesen tisztában vannak, hiteles arcok, és ennek tudatában építik szobrukat, most már több mint tíz éve. Hogy még értékesebbé emeljék zenéjüket, két éve kiegészültek egy állandó háttérzenekarral, a Zhe Band alakulatával, aminek hatására már igazi fesztiválzenekarrá nőtte ki magát a produkció. A zenészek pontos és mindig megbízható alapot biztosítanak a rappereknek, akik most is érzezték, hogy mekkora minőségi javulást jelent ez, és így biztos háttérrel megtámogatva nyomhatták szövegeiket. Fogalmazhatunk úgy is: a Hősök felnőtt, már nem csak a kirakaton át nézik az édességet, hanem anélkül kérik ki a pultból, hogy számolgatniuk kellene a lóvét, ami pedig jó ideje már nem zsebpénz, hanem verejtékkel megkeresett bankó. Innen nézve a Hősök fontos is, hiánypótló napjainkban. Mai koncertjük alátámasztotta ezt, ami után borítékolható a jóslat, hogy két év múlva még nagyobbat hasíthatnak valamelyik itthoni fesztivál nagyszínpadán.

Utánuk az amerikai Mac Miller ragadta kézbe a mikrofont és mutatta meg, ő hogyan képzeli el a hip-hopot 2012-ben. A srác története már-már klisészerű: fiatalon kezdett el rímeket gyártani, amiket rendszeresen előadott különféle helyi rapversenyeken-tehetségkutatókon. Felfigyeltek rá, és miközben az érettségire készülődött, már független kiadói szerződéssel a zsebében vehette fel első nagylemezét. A kritika fanyalgott, a lemez viszont rögtön amerikai No.1 lett. Korábban ilyet a Beastie Boys ért el. És Eminem. Nem semmi arcok és adatok. A régóta hip-hop-érzékeny zsurnaliszta ilyenkor persze nagy mellénnyel áll a színpad elé, na gyere öcsi, mutasd, mit tudsz, aztán majd elmesélem, miről is szól ez a játék! A műsor láttán azonban a riporter elkussol, először kicsit összehúzza magát, majd kiegyenesedik, és ő is elkezd ugrálni. Sem a zenében, sem a színpadi megjelenésben nincsen semmi nyoma a sajtófotókon látható kölyökképű fiúnak. Michael Jordan mez, Run-DMC-t idéző szemüveg, szakáll, végigtetovált karok. Amit láthattunk, az egy ízig-vérig belevaló, tökös arc, igazi fenegyerek. A show is olyan, ahogy az meg van írva: seggrázós, pattogó ütemek, zsíros basszus, egy hypeman, egy pontos DJ és elől az MC, aki gyorsan szétzúzta minden előítéletünket. A fesztivál egyik nagy meglepetésének lehettünk szemtanúi. Nem vitás: Mac Miller tényleg rendben van.