A templomos lovagok ma is köztünk élnek?
A templomos lovagrend története és valódi küldetése majd hétszáz éve foglalkoztatja írók, teológusok, kincskeresők és történészek fantáziáját. Hova menekültek a templomosok az üldöztetések elől? Lehetséges, hogy már Kolumbusz előtt jártak Amerikában, leszármazottaik pedig még mindig ott élnek? Egy rejtélyes kőtábla ezt a teóriát támasztja alá. Mi történhetett az általuk őrzött kegytárgyakkal, például a Szent Grállal? A DoQ csatorna 'A Szent Grál Amerikában' című dokumentumfilmje a templomos lovagrend nyomába eredve ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.
Illuminátusok, szabadkőművesek, bilderbergesek – csak néhány azon állítólag ma is működő titkos társaságok közül, amelyekhez légből kapott összeesküvés-elméletek és kétes legendák kapcsolódnak. Sokan ide sorolják az 1118-ban alakult templomos lovagrendet is, amely már hétszáz éve megszűnt, egykori szervezetük, legendás gazdagságuk és valódi küldetésük azonban a mai napig foglalkoztatja a tudományos világot. A DoQ 'A Szent Grál Amerikában' című filmje az események rekonstruálásával a templomos lovagok nyomába ered az amerikai kontinensen.
Gyakran felmerül az a teória, mely szerint a templomos lovagok az üldözés elől menekülve más földrészeken – esetleg Amerikában - alapították újra a rendet. Ebből kiindulva sokan vallják, hogy utódaik a mai napig köztünk élve őrzik a keresztény világ legféltettebb ereklyéit, így például a torinói leplet, a keresztfa egy darabját, és a Szent Grált, a kelyhet, amelyből Jézus az utolsó vacsorán ivott. A mai napig kevés bizonyítékot találtak ezen felvetés bizonyítására, ám néhány kutató úgy véli, hogy az úgynevezett "Kensingtoni Rúnakő" ezt az állítást támaszthatja alá.
A rejtélyes középkori kőtáblát 1898 őszén fedezte fel egy Olaf Ohman nevű minnesotai farmer. A szikladarabon a következő, viking rúnákkal írott szöveg olvasható: "8 svéd és 22 norvég, felfedező úton Vinlandból nyugati irányba. Ettől a kőtől északra, egynapnyi járóföldre két sziklás szigetecske oldalán táboroztunk. Egy nap horgászni mentünk. Amikor visszatértünk, 10 vörös embert találtunk itt vérbe fagyva. AVM óvjon minket a gonosztól. 10 emberünk őrzi a hajóinkat a tengernél, 14 napnyi útra ettől a szigettől. 1362 évben."
Érthető okokból a rúnakő hatalmas vitákat robbantott ki a tudományos világban: már az elejétől kezdve gyanús volt, hogy a középkori skandináv leletet egy svéd immigráns találta meg, így sokan pénzhajhászattal és hamisítással gyanúsították Olafot. Vadonatúj bizonyítékok alapján elképzelhető azonban, hogy a Kensingtoni Rúnakő valódi, és azt bizonyítja, hogy a templomos lovagok már Kolumbusz előtt 130 évvel felfedezték Amerikát, és talán a történelem legnagyobb kincsét, a Szent Grált is magukkal vitték.
A Szent Grál Amerikában július 11-én 21:05-kor a DoQ-n!