Magyarországon járt a Pinokkió rendezője

Nemhogy hazánkban, de talán a világon sincs olyan ember, aki ne ismerné Pinokkió, a megelevenedett fabábú történetét. A Biblia és a Korán után a Pinokkió az egyik leggyakrabban olvasott könyv – állítja Enzo d’Alò, akinek mesefilmes adaptációját csütörtöktől vetítik a hazai mozik. Az alkotó munkáját magyar animátorok is segítették.

A könyvtől kezdve a színházi darabokon át, filmes és rajzfilmes feldolgozásban, televíziós képernyőkön és a mozivásznon egyaránt találkozhattunk már a beszélő fabábúval. Sőt, a tengerentúlon horrorfilm formájában is feldolgozták... A legújabb mesefilm, amely az eddiginél sokkal élénkebb színvilággal dolgozik, november 14-én érkezik a magyar mozikba. Rendezője a minap hazánkba látogatott, és elmondta, családi filmjének készítésekor mindenképpen a lehető legközelebb akart kerülni az eredetihez, azaz a szerző, Carlo Collidi 1881-es művéhez. A 132 éve ismert motívum kapcsán kiemelte, Pinokkió nem hazudozó, sokkal inkább hazugok világában él, és ezt demonstrálja az orra.

- Több mint 10 évig dolgoztam a forgatókönyvön. Alakítgattam, abbahagytam, majd újra folytattam. Meg szerettem volna érteni Collidi moralista történetének minden egyes gondolatát, az apa-fiú közötti viszony legapróbb rezdüléseit is. A sors fintora, hogy akkor kerültem a legközelebb a megoldáshoz, amikor elveszítettem édesapámat – árulta el Enzo d’Alò, aki magyarországi látogatásakor tökéletes elégedettséggel nyilatkozott a mesefilm magyar szinkronjáról, külön kiemelve a rókát, hiszen ennek a karakternek – sok más országgal ellentétben - nálunk női hangot adtak.

A film zenéjét az ismert olasz énekes, Lucio Dalla szerezte, a rajzolásért pedig egy nemzetközi hírű illusztrátor, Lorenzo Mattotti felelt. Mindemellett, ismervén a magyarokban rejlő animációs tehetséget, a rendező négy hazánk fiát is „csatasorba” állított. Arról azonban csak most, a Puskin Moziban történt látogatásakor értesült, hogy létezik egy „magyar Gepetto”, aki szenvedélyből Pinokkiókat farag.

– Megragadott a mesében, ahogy az asztalos az egykor élő fát újra életre kelti – avatott be Bezzeg Péter faipari formatervező saját „Pinokkiós” látószögébe. – Amikor elkészültem egy-egy darabbal, néha bizony elgondolkodtam, mi lenne, ha elkezdene beszélni. Bár a bábúim megszólalni minden valószínűség szerint soha nem fognak, egyszer szeretnék egy olyat is elkészíteni, amelyiknek mindene mozog – tette hozzá a „magyar Gepetto”, aki a mozi vitrinjeiben elhelyezett Pinokkió-kiállításával lepte meg a rendezőt.