Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben

Több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt azon az online felmérésen, amelynek célja az EU Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának formálása. Az így készült jelentésből kiderül, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak.

Öt gyermekjogi szervezet indított közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának alakítását. A gyermekek mindkét kezdeményezést közvetlenül formálhatják, így jelentős szerepet kapnak a politikai döntéshozásban. A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve - az Európai Bizottság kezdeményezte. 

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a COVID-19 járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői. A „Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők" (Our Europe. Our Rights. Our Future.) című felmérésben több mint 10 000 11-17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül és kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték.  

A felmérés néhány fontosabb megállapítása:

A COVID-19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt.

• Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben résztvevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
• A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést.
• Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.
• A gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. 
• A konzultációban résztvevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. Hatvankét százalék kevesebb házifeladatot, 57% pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33%), a gyermekjogokról való tanulással (31%) és több művészeti tantárggyal (31%). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról.
• A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88%-a ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8%-uk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4% pedig bizonytalan.

„Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói. A mi szerepünk az, hogy megadjunk nekik minden segítséget és támogassuk őket azon az úton, amelyen a holnap vezetőivé válhatnak. Biztosítanunk kell, hogy minden gyerek egyforma esélyekkel induljon az életben, félelemtől mentesen" – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica. 

A jelentés rövidített verziója itt olvasható.