Guild Wars 2 béta hétvége élménybeszámoló

Túl vagyunk az első hivatalos publikus bétateszten, amit minden fanatikus Guild Wars rajongó már nagyon várt, köztük én is és meg kell, hogy mondjam, abszolút nem csalódtam, sőt! Sikerült az elvárásaimat is túlszárnyalnia. Mivel az egész játékot egy szóval tudnám jellemezni (marhajó), így kissé nehéz bővebben kifejtenem ezt a szót, hogy miért is, de megígértem Zolinak, hogy igyekezni fogok.

A hivatalos magyar idő szerinti este 9 órai kezdéssel ellentétben már fél nyolckor sikerült belépnem a játékba, ahol egyből elkezdhettem a karakterem elkészítését, ami a Sims 3-hoz hasonlítható: szemöldököt, orrot, ajkat lehet méretezni, a szemeket, stb. tehát teljesen egyedi kinézetet lehet adni a karakterednek, amit választasz, nem nagyon lesznek egymásra hasonlító karakterek. Ez után már léphettem is be Tyria földjére, hogy felfedezzem.

Ami először szembetűnt, hogy az egész világ él. A városban az emberek beszélgetnek, köszönnek nekünk, integetnek is, a gyerekek játszanak, és hogy majd ők is mekkora hősök lesznek, ha felnőnek. Először ilyen élő környezetet a Witcher első részében láttam és ott nagyon megtetszett. Ugyanez megvan a városokon kívül is: mindig van valami esemény, amiről figyelmeztetést kapunk, és ha akarunk, csatlakozhatunk. Az NPC-k is jönnek jajveszékelve, hogy segítsünk. Ha akarunk, csatlakozhatunk, ha akarunk nem. Az egész játékra jellemző a dinamikusság. Ha kevesen vagyunk egy eventnél, akkor nem támad be minket annyi Kentaur, de ha sokan, akkor növekszik az ellenséges mobok száma. Szóval akármerre mész, mindig van feladat. Sosem unatkoztam, a Boss Fight-ok meg egyszerűen annyira látványosak, hogy már csak azért odamegy az ember.

A játék irányítása viszont eltér az első résztől. Itt már nem egérkattintással mész odébb valahova, hanem a jó öreg WASD kombinációval közlekedsz, mint egy TPS játékban. Az egérrel maximum a kamerát irányítod, illetve a menükben kattintgatsz és ellenfeleket jelölsz ki, de ez sem szükséges. Automatikusan a hozzád legközelebblévőt válassza ki, aki épp szem előtt van. Először szokatlan volt, de aztán hamar hozzászoktam. Így nagyobb kihívást jelent a harc, mert nem csak állsz és csapkodsz, hanem el kell ugrani a feléd tartó lövedékektől, varázslatoktól, ha nem akarsz meghalni. Ezért is nagyon izgalmas. Ha elfogy az életpontod, akkor még van egy utolsó lehetőséged harcolni a túlélésért négy skill segítségével, valamint víz alatt a túléléshez fel kell úszni a vízfelszínre. Viszont ha nem sikerül, akkor sincs semmi veszve, mert ha van valaki a közeledben, fel tud éleszteni. Ezt minden karakter meg tudja csinálni és természetesen a térképen is jelzi, ha van egy halott játékostársunk a környéken.

A világban való közlekedés is egész egyszerűen megoldott. Városon belül ingyen teleportálhatunk úgynevezett waypointokhoz, városon kívül pedig bizonyos távolságfüggő felárért. Ha meghalunk ez a másik alternatíva, hogy waypoint-hoz teleportálunk. A waypointokhoz teleportálás feltétele, hogy fel kell őket fedezni és a felfedezésért XP-t is kapunk. A térképen jelezve vannak a felfedezhető waypointok. Valamint találhatóak még mini challenge-k, amikért extra skill pontokat szerezhetünk.

A Fraps FPS számlálóját látva a sarokban néha majdnem sírva fakadtam. Sajnos elég optimalizálatlan még a játék, igaz a gépem sem egy erőgép, de volt, akinek egy Intel Core 2,4GHz, 7800GT-vel simán futot, de volt olyan, akinek egy i7 2600k procival szerelt gépen akadt a játék. A grafika viszont elképesztően látványosra sikeredett, ahhoz képest, hogy a GW1 grafikus motorja felel a második rész látványvilágáért, megfelel a mai elvárásoknak. Remélem tudják tartani a megadott gépigényt, amit kiadtak hivatalosan, ilyen grafika mellett.

Sajnos az első nap, illetve minden éjjel nehéz volt már a bejutás a játékba. Hivatalos közlemény szerint nem számítottak ekkora terhelésre, ami ironikus, mivel az OBW előtt két héttel volt egy stressz teszt. Az eladott példányszámok alapján következtethettek volna rá, hogy körülbelül mekkora terhelés lesz, illetve napközben sokszor átkerültem az overflow szerverre, mert a normál szerver betelt. Ez akkor okozott nagyobb problémát, mikor együtt mentünk eventezni party-ban, aztán valaki a normálra került a teleport után, valaki meg az overflow-ra. Így trükközni kellett a ki-be teleportálásokkal, mire oda került az illető, ahol mi is voltunk.

Összefoglalva a játék a híreknek megfelelően teljesít, unatkozni csak szándékosan lehet benne. Erősen optimalizálni kell még ugyan, ami remélhetőleg a legközelebbi bétára megoldódik és a „When It’s Done” helyett mihamarabb megkapjuk a pontos megjelenési dátumot.