Az ördög jobb és bal keze - Samsung Galaxy S 2

Nem véletlenül választottam egy Bud Spencer és Terence Hill filmet a cikk címeként: a Samsung Galaxy S 2 egyszerre a “szépfiú” és az erős haverja a játszótéren, nem utolsó sorban pedig pehelykönnyű. Amikor először kézbevettem, azt hittem, hiányzik belőle az akkumulátor, ezért gyorsan le is pattintottam a hátlapot, és meglepődve tapasztaltam, hogy minden a helyén van. De ne szaladjunk ennyire előre.

A Galaxy S 2 a ma kapható legjobb Android telefon, melyet nem csak az eladott készülékek száma jelez. Hazánkban az i9100-as modell kapható, melynek “motorházteteje” alatt a Samsung saját két magos processzorral szerelt, Exynos 4210-es jelzésű chipsete duruzsol 1.2GHz-es órajellel. 

Egyes területeken az i9103-as jelzésű modell kerül a boltok polcaira, melyben Tegra 2-es processzor foglal helyet.

A telefon már megjelenésével is komoly tekintélyt követel: a 4.3”-os, óriási Super AMOLED PLUS kijelző talán egy kicsit túlzásnak tűnhet, de a széleskörű felhasználási lehetőségek miatt igenis szükség van rá. A megjelenítés 800×480 pixeles felbontáson történik, lélegzetelállító színek mellett. A kontraszt kiváló, a színek terén pedig sokszor felülmúlja egyes monitorok és televíziók képességeit is.

A vezérlés három gomb segítségével történik a kapacitív érintőképernyő mellett: egy hardveres, téglalap alakú gomb, valamint két oldalán egy-egy kapacitív érintő gomb, melyek használaton kívül nem látszanak (állandó világítás bekapcsolható). Méretéből adódóan a kisebb kézzel rendelkező emberek akaratlanul is rányomhatnak a Vissza gombra, ami kellemetlenséget okoz, de viszonylag rövid idő alatt hozzászokik az ember, és kialakul a “helyes tartás” (mellesleg ez jobb kezes embereknél okoz csak gondot, amikor bal kézben tartottam, a Menü gombot sosem nyomtam meg akaratlanul).

Oldalra fordítva a telefon két dolgot tapasztalunk: hihetelenül vékony, és nincs dedikált kamera gomb. Az S 2 mindössze 8.49 mm “vastag”, amely a ma kapható legvékonyabb modellé teszi (ebben is megverve az iPhone 4-et). A hátlap csúszásgátló felülettel rendelkezik, ennek megfelelően redőzött dizájnt kapott. Ami nekem szívfájdalmam, az a töltő/USB csatlakozó alul történő elhelyezése - ennek oka később kerül részletezésre.

Most, hogy kellő vizuális élményt nyújtottak tiszteletet parancsoló méretei, ideje megnézni, mi található a ruha alatt. A hátlapon apró lyuk található, amely különösebb erőszak nélkül meghajol akaratunk előtt, és a több pontos illesztés szépen lassan felfedi a telefon belsejét. A SIM kártya az akkumulátor felett foglal helyet, bármikor szabadon cserélhető anélkül, hogy ki kéne kapcsolni a telefont.

Ami számomra kissé logikátlan ezzel szemben, hogy a microSD slot az akkumulátorral egy térben foglal helyet, így a memóriakártya behelyezése, cseréje, kivétele a telefon kikapcsolását igényli. Bár a 16Gb-os belső memória (melyből 11Gb áll a felhasználó rendelkezésre) elégnek kell, hogy legyen. Az említett belső terület miatt az SD kártyát a /sd_card_ext mappába csatolja, ami a Launcherek és egyéb olyan programok miatt, melyek használják a kártyát kellemetlenséget okozhat, ezért célszerű előre felmásolni a belső tárhelyre a kártya tartalmát. 

És akkor kilövés...

A jobb oldal felső részén található bekapcsoló gomb könnyen elérhető és benyomható, a telefon gigantikus méretei miatt ez kellemes meglepetés volt. A bekapcsolás közben jelentkező haptic feedback már az animáció befejezése előtt jelzi, hogy a telefon felkészült a használatra, számomra pedig minden alkalommal úgy tűnt, hogy egyszer sem volt ideje végig lejátszani. Ez a folyamat kb. 15 másodperc lehetett maximum, nem láttam értelmét túlzottan mérni.

Ezután fogadott a Lockscreen, melyhez hasonlót eddig nem láttam: egy általunk választható képet tesz ki a telefon, melyen az óra és a dátum jelenik meg. A feloldáshoz ezt a képet kell “arrébb tenni”, ami nekem nem tetszett. Sajnos gyári lehetőségek nincsenek ennek cseréjére, így ezzel meg kell tanulni együtt élni - avagy root, főzött ROM, illetve WidgetLocker és egyéb alternatívák.

Mint a legtöbb Samsung készüléken, itt is a TouchWiz felület fogad minket, amit már a korábbi tesztekben kiveséztünk. Vannak előnyei, vannak hátrányai, nekem nem lett a kedvencem továbbra sem. Ezért gyorsan fel is telepítettem egy GO Launcher EX-et, hiszen egy harmadik féltől származó, nem a telefonra optimalizált alkalmazás mindig jobban mutatja, mire is képes a telefon.

A TouchWiz mellett a Samsung által készített 4 Hub alkalmazás, valamint saját App Store-juk is megtalálható a telefonon. Ez utóbbi ugyan elég érdekesen működik, mivel 1 vagy 2 játékot engedett csak telepíteni, a többi állítása szerint nem volt optimalizálva a telefonra. Nem baj, maradt a Market.

Még mielőtt nagyon belevetettem volna magam a terhelésbe, gyorsan átfutottam, mik a beállítási lehetőségek. Nagyjából kétszer annyi menüpont jelent meg, mint amit valaha láttam Androidon. A fényérzékelőt használó automatikus fényerő beállítás nem volt újdonság, de a Motion menü már tartogatott meglepetéseket. Ugyan a két ujjat a képernyőre teszem, majd közelítem/távolítom a telefont zoomolást kívülről nézve kifejezetten retardált dolognak találtam, a lefordításra történő némítás hihetetlenül kényelmes volt.

Samsung fiók létrehozása után lehetőség nyílik távoli törlésre is, valamint az S 2 képes egy előre megadott telefonszámra SMS-t küldeni, ha kicserélik a SIM kártyát. A DNLA funkciót ugyan itthon még keveseb tudják (ki)használni, de a telefon gazdag funkcionalitásával biztosan hosszú évekig az egyik legjobb lesz a piacon.

Sajnos nem minden modell rendelkezik NFC chippel, valamint számomra valamilyen érthetetlen okból (gyári) 2.3.4-es Android frissítés sem volt elérhető a telefonra.

A dedikált kamera gomb hiánya zavaró volt, de egy ikon elhelyezésébe még senki nem halt bele. Miután elindítottam a gyári alkalmazást, egy igen funkció gazdag program fogadott. A Galaxy S-ben már megszokott funkciók, mint az Action Shot, Panorama itt is megjelennek. Számomra az igazi meglepetést a Cartoon mód jelentette, amit kb. 17-20 FPS-sel renderelt a telefon élőben!

Fényképeket a 8 megapixeles hátlapi, illetve a 2 megapixeles előlapi kamerával készíthetünk. A hátsó szép, éles képeket készített minden esetben, de valamiért sötétben, lámpafénynél egy halom pixel jelent meg a fényforrástól terjedően, ami tönkretette az egész képet sajnos. A hátul található LED vaku képes egy közepes méretű szobát bevilágítani. Ugyan ez nem vetekszik egy állólámpa teljesítményével, de bőven elég fényt bocsájt ki ahhoz, hogy kifejezetten arra kéne irányítani, amerre keresgélni akarunk.

Számomra nagyobb meglepetést okozott az előlapi kamera, mely kis felbontása ellenére éles és tiszta képet készít. Sajnos napfényben nem tudtuk tesztelni, mivel pont egy esős hetet sikerült kifognunk... A hátsó kamera 1080p (FullHD) felbontásban képes videót rögzíteni, 30 képkockával másodpercenként.

És ha már FullHD felvételről van szó, nézzük, hogyan teljesített lejátszás terén. Sajnos itt azt kell mondjam, hogy elég csúnyán elhasalt - bár én sem játszottam teljesen tisztességesen. Animációs 720p filmek (Scrat: No Time For Nuts, Fur of Flying) esetén nem volt gond, a színek csodálatosak voltak, a beépített hangszóró pedig a legtöbb laptopra kettőt ver egy körön (azonos árkategóriában biztosan).

Filmek esetén az átlagos minőségű 720p videók lejátszása nem jelentett gondot, azonban egy igényes, minőségi videó már elbánt a telefonnal. FPS hiányról talán nem beszélhetünk (néha leesett 20-23 FPS-re ugyan) számottevően, de a kép kockásodott. Ez csak High@L4.1 profillal, legalább 6000kbp/s bitrátával kódolt x264-es videók esetén jelentkezett. 1080p-s animációs film esetén (Pixar: Lifted) a képfeldolgozás során hasalt el a telefon (5-10 FPS), a hangot gond nélkül játszotta. Számomra ez nagy csalódást jelentett, de alapvetően telefonon nincs sok értelme ilyen minőségű videók nézésének, így talán nem is róható fel akkora fekete pontként.

Az 1Gb RAM gondoskodik róla, hogy egy-egy ilyen izzasztó művelet után is ugyanolyan reszponzív és használható legyen a telefon, mint friss indítás után. Azonban a kamera környékén hihetetlenül melegszik a készülék, és az ultravékony kialakítás miatt hely sincs ennek az elvezetésére, így ezt bizony roppant mód érezni lehet. Zsebre téve kifejezetten kellemetlen, majdnem olyan érzés, mintha egy percekig égetett öngyújtót tennénk zsebre. A lehülés viszonylag gyorsan történik, általában 1-2 percnél nem tart tovább. A szenzorok adatai alapján a maximális hőmérséklet 44°C volt.

A hosszú üzemidőért az 1.650mAh-s akkumulátor felel, azonban az óriási kijelző, valamint az említett melegedés miatt állandó használat mellett kb. reggeltől estig húzta a telefon. Amennyiben csak le volt téve az asztalra, és 1-2 órát telefonáltam naponta, gond nélkül működött még a harmadik napon is, igaz, már csak 15-20% körül volt az akkumulátor töltöttsége. A korábban már említett gazdag beállítási lehetőségek között találhatunk egy Power Saving Mode funkciót is, mellyel adott töltöttség mellett bizonyos funkciók kikapcsolnak automatikusan. Ezeket azonban valamiért csak előre megadott százalékokhoz lehet hozzárendelni.

Kíváncsiságból lefuttattam egy Quadrant tesztet is (alapvetően nem hiszek benne, hiszen az igazi teljesítményt a mindennapi használat során tapasztalt dolgok nyújtják). Az S 2 rendre 3.300 pont felett kapott, ami kimagaslónak számít.

Játékok terén sem szégyenkezhet. A legújabb, legmodernebb játékok gond nélkül futnak akadás nélkül. Kifagyások, váratlan újraindulások és teljes fagyások nem jöttek elő egyszer sem. A gyári zenelejátszó is bővebb funkciókkal rendelkezik, mint az alap Androidos lejátszók. A telefon tetején egy standard, 3.5mm-es jack csatlakozó található, azonban valamilyen különös okból a Spica-hoz kapott gyári Samsung headset-em nem ment bele teljesen.

Mint már említettem korábban, a töltő csatlakozója a telefon alján található. Ez önmagában roppant kényelmetlen, hiszen útban van, ha kézbe fogjuk a telefont. Azonban ha dokkolóba állítjuk, akkor tökéletesen alkalmas a töltésre anélkül, hogy fejre kéne állítani a készüléket, vagy egyéb galibákat okozna. További kényelmi funkciókat jelent, ha kihangosítóval használjuk, és VoIP vagy hagyományos hívásokat, illetve videóhívásokat kezdeményezünk. Egyébként esztétikai szempontból igazán szép látványt nyújt a monitor mellé állítva.

Összességében elmondható, hogy a Galaxy S 2 méltó utóda elődjének, és minden tekintetben felnő azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket támasztottam felé. Egyetlen problémám a túlzott melegedés volt, valamint a lámpafénynél tapasztalt anomália. A méretei miatt első pár alkalommal kényelmetlennek tűnhet, de meg lehet szokni. Az iPhone 4-gyel, mint riválissal kár lenne összehasonlítani, mert mind méretben, mind tudásban megveri. Kiváló választás, és hosszú távon is megfelelő választás a Galaxy S 2.

A telefont a Samsung magyarországi képviselete bocsájtotta rendelkezésünkre.