A tisztánlátás kedvéért: mit jelent pontosan a KitKat 512 megás RAM igénye?
Az Android KitKat bemutatásakor a Google különös hangsúlyt fektetett a tényre, miszerint az új operációs rendszer megfelelő futtatásához elegendő 512MB RAM, ennek köszönhetően a low-end, budget kategóriűt erősítő eszközök is gond nélkül képesek lesznek futtatni az Android legújabb verzióját. Azonban az egész dolog egy általános (félig-meddig) tévhitet is eredményezett: a régi, ebbe a kategóriába eső eszközök hirtelen új életre kelnek majd, a gyártók pedig elkezdik majd a frissíteni őket. Még akkor is, ha akár az elmúlt egy évben nem is foglakoztak az adott telefonnal. Öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A fenti kategóriába tartozó eszközök - melyek jelenleg 2-3 évesek - többnyire Gingerbreaddel előtelepítve érkeztek, mivel a gyengébb hardver nem tudta megfelelően kezelni az Ice Cream Sandwichet vagy a Jelly Beant, és ezért meg is ragadtak az Android 2.3-as verziójánál, ami lényegében a jelenlegi “fregmentáció” melegágya és egyik legnagyobb oka. Bár a Google a Play Services bevezetésével és különböző trükkökkel megoldotta, hogy a saját alkalmazásai a lehető legtöbb platformon ugyanazt az élményt nyújtsák, az elérhető utasításkészletek annyira különböznek, hogy a fejlesztők gyakran két különböző változatot kell, hogy fenntartsanak az alkalmazásaikból, ami a 2.3 esetén jóval szerényebb funkcionalitást jelent(het).
Nem is beszélve a Gingerbread trampli felületéről a Holo UI-hoz képest, de ez most más téma.
Mivel azonban a gyártók ezeket a telefonokat nem frissítik és a jövőben is számíthatunk hasonlóan közepes specifikációkkal felszerelt eszközök tömkelegére, így a Googlenek ki kellett valamit találnia, hogy segítsen az OEM-eknek továbblépni a Gingerbreaden. És itt jön be a képbe a KitKat, valamint az 512MB RAM kérdése.
Igen, elméletben lehetséges lenne, hogy azok a 2-3 éves telefonok, amikben 512MB RAM van KitKatet kapjanak - azonban ehhez több minden kell, mint a memória. A CyanogenMod csapata annak idején készített egy remek ábrát, amin kifejtették, hogy pontosan milyen hardveres feltételek mellett támogatnak hivatalosan egy telefont. Ezt most nem találom, de arra emlékszem, hogy dedikált grafikus processzor megléte előnyt jelentett, illetve az sem ártott, ha a driverek és kernelmodulok elérhetőek voltak.
Ezen a KitKat sem változtat: ugyanúgy vannak egyéb minimális hardverfeltételek, de szerencsére mára ezek a komponensek olyan olcsók lettek, hogy gyakorlatilag a budget kategória is megengedheti magának, magyarul az OEM-ek tudnak olyan olcsó telefonokat is építeni, amelyek gond nélkül futtatják majd a KitKatet.
És ez a Barba-trükk lényege: a Gingerbreaden ragadt telefonok felett már eljárt az idő, azonban a Google szeretné, ha a következő low-end generáció már nem 2.3-as Androiddal ostromolná a polcokat - ehhez azonban elengedhetetlen volt, hogy a KitKatet ilyen hardverre optimalizálják.
Nyilván mindenki örülne neki, ha a gyártók hirtelen leporolnák a régi telefonokat és elkezdenék frissíteni őket - de ez több, mint valószínű, hogy nem fog megtörténni. Ellenben a KitKat lehetővé teszi, hogy az új budget eszközök ugyanazokat a funckionalitást tegyék elérhetővé az olcsó telefonokon is, mint a zászlóshajókon.
És ez volt a Google üzenete az 512MB RAM-mal: a gyártók hagyjanak fel a Gingerbreaddel és tegyenek KitKatet az új low-end telefonokra.