2G, 3G, 4G, 5G, HSPA, LTE, WiMax - Mit jelentenek a szavak?

Györkei Zoltán Mobil 2022. április 01.

Napjainkban a nagy szolgáltatók folyamatosan fejlesztik a hálózataikat, melyen eredményeként a vásárlók újabb és újabb, gyakran semmitmondó, két-három betűből/számból álló "varázsszavakkal" találják szembe magukat. Sem az üzletekben, sem a reklámokban nincs részletesebben leírva, melyik mit jelent, illetve, hogy kinek melyik felelne meg legjobban. A továbbiakban egy rövid összefoglaló következik a napjainkban használatos megoldásokról, melynek célja, hogy segítse a vásárlók tájékozódását a témában.

2G: a mobilkommunikáció második generációja. A digitális mobil hálózatok adattovábbításának eredeti módja. Sebessége nem számottevő.

Tekinthetjük "nagymama" kompatibilis technikának, hiszen SMS küldésen, valamint telefonáláson kívül, valamint játékok letöltésén kívül másra nem alkalmas. Tipikus képviselői a Nokia 3310, 3410, 3510, stb... - a telefonok, amikre ma már csak "téglafon"-ként asszociálunk.

2.5G: A javított hardver és infrastruktúra nagyobb adatátviteli sebességekhez vezetett. A technológiának két alváltozata alakult ki:

GPRS: A GPRS (General Packet Radio Service) egy csomagkapcsolt, IP-alapú mobil adatátviteli technológia. A GPRS adatátvitelt a szolgáltatók a hagyományos technológiák percalapú számlázása (amely nem veszi figyelembe, hogy adatforgalom is történt-e vagy csak készenléti állapotban volt a felhasználó) helyett adatmennyiség (kilobájt) alapján számlázzák ki. Hasznosítási területe a WAP, SMS és MMS mellett az internethasználat is, beleértve az e-mailezést. Az átlagos sebesség 30-40Kb/s, a hálózat elérhetőségét egy "G" jelzi a térerőt mutató csíkok sarkában.
EDGE: Az EDGE (Enhanced Data for GSM Evolution) nagyjából háromszor gyorsabb kapcsolatot tesz lehetővé, mint a GPRS (~100-120Kb/s). Esetenként 2.75G-ként hivatkoznak rá, hogy elkülönítsék a GPRS-től. Hasonlóan az előzőhöz, ezt egy "E" betű jelzi a térerőt mutató csíkok sarkában.

A 2.5G tipikus képviselői a 5-6 éve megjelent, színes kijelzős, zene és videó lejátszásra, e-mail-ezésre, képek küldésére és fogadására, valamint internetezésre alkalmas telefonok. Kiváló választás a hétköznapi felhasználó számára, aki telefonáláson kívül csak zenehallgatásra, illetve alkalamankénti levelezésre akarja használni készülékét, de nem akar több tízezer forintot költeni egy telefonra.

3G: Napjaink egyik legelterjedtebb hálózata. Segítségével a telefon használata során az adatok számos különböző technológiát, illetve frekvenciát használva kerülhetnek továbbításra. A legtöbb szolgáltató rendelkezik 3G lefedettséggel, hazánk három fő szolgáltatója, a Telenor, a T-Mobile, valamint a Vodafone is. Az elérhető sebesség jelentősen nőtt a 2.5G-hez képest: megfelelő lefedettség esetén akár 2Mb/s (2.000Kb/s) is lehet, mellyel nem jelent gondot a böngészés sem. Az elmúlt 2-3 évben megjelent telefonok már 3G képesek.

3.5G: Napjaink okostelefonjainak hálózata. Manapság a legelterjedtebb megoldás, segítségével 7.2Mb/s sebesség érhető el. Internetes böngészés, videó letöltés, streamelés, zenehallgatás, zeneletöltés, fényképek küldése/fogadása, navigáció, GPS, stb. gond nélkül megoldható az arra alkalmas készülékek használatával. Az Android-ot, iOS-t, Windows Mobile-t, WinPho 7-et, Blackberry-t futtató telefonok egytől-egyig képesek kihasználni maximálisan a technológia lehetőségeit. Manapság már 20.000 Forint-ért is lehet kapni okostelefont, így gyakorlatilag mindenki számára elérhető.

Főként a fiatalok, egyetemisták, valamint az üzletemberek által használt telefonok, melyek gyakran 100.000 Forintba is kerülhetnek. Azoknak célszerű ilyen készüléket vásárolniuk, akiknek fontos, hogy bárhol el tudják olvasni e-mail-jeiket, illetve a sok utazás során jól jön a GPS használata.

4G: a kifejezés csupán marketing célokat szolgál, mivel a szolgáltatók jelenleg nem tudják teljesíteni a lefektetett alapokat. Ennek következtében különböző neveket adtak a "4G" megoldásoknak:

HSDPA, HSUPA, HSPA, HSPA+: High Speed Download/Upload Packet Access, azaz nagy sebességű le- és feltöltésű csomag elérés. A 3G hálózatok fejlesztésének révén az elérhető sebesség 21Mb/s-re növekedett - bár ezt még nem használják ki. Jelenleg csak a T-Mobile G2 használja ezt a megoldást, valamint a hamarosan megjelenő MyTouch 4G is csatlakozik hozzá.
LTE: A Long Term Evolution a 3G hálózatok teljes lecserélését szolgálja. A nagyobb sebesség mellett a különböző adattovábbítási prtokollok is fejlesztéseken estek át. A Verizon teszthálózatai jelenleg 10-15Mb/s sebességet képesek kiszolgálni, bár az elméleti maximum kb. ennek a tízszerese.
WiMax: eredetileg otthoni, vezeték nélküli internet szolgáltatásnak indult, de mára már a mobilpiacon is megjelent. Jelenlegi állapotában 40Mb/s sebességet biztosít a telefonok számára, de az ígéretek szerint ez a későbbiekben elérheti az 1Gb/s sebességet is.

5G: az 5G hálózat alapvetően három különböző rétegből épül fel, melyek mind különböző feladatokat látnak el:

Low Band 5G: az egykor tv adások szórására használt frekvencia segítségével egyetlen torony képes akár több száz négyzetkilométernyi területet lefedni - vagyis kiválóan alkalmas puszta hátsó végébe is elfogadható sebességű coverage biztosítására. Sebességét tekintve kb. 20%-kal gyorsabb, mint amit a mai 4G kínál.
Mid Band 5G: a magasabb frekvencia tartományban működő Mid Band 5G tipikusan a nagyobb városokban biztosít nagy sebességű - kb. 6x 4G - kapcsolatot. A mindennapi felhasználáshoz ez tűnik jelenleg a legideálisabb megoldásnak.
mmWave: az 5G csúcsa, jelenleg a 4G sebességének közel tízszeresét kínáló mmWave elsődleges célja a nagy mennyiségű adatok továbbítása. Az elérhető sávszélesség drasztikusan csökken a toronytól való távolsággal.