Kemény harc zajlik a bankoknál a fejlesztésre szánt pénzekért

A bankoknál kemény verseny folyik azért, hogy a szűkre szabott IT-büdzsékből melyik üzleti területeken költsék el a befektetésre szánt pénzt. A technológiai fejlődés kikényszeríti a folyamatos alkalmazkodást, de ez egyelőre csak a rendszerek frissítésében, és nem teljes cseréjében merül ki - hangzott el a Portfolio.hu Pénzügyi IT konferenciájának első panelbeszélgetésén.

A bankolás kényszer - a banki mobilalkalmazások az ügyfélélmény javítására, a bankok számára pedig marketingelemként hasznosak, megtakarítás azonban kevés érhető el velük – összegezték a rendezvény második panelbeszélgetésében.

Eddig a pénzintézetek mindent úgy közelítettek meg, hogy a banki alaprendszertől indultak, erre építették fel az összes további front-endet, alkalmazást, új technológiát. Vinnai Balázs, a Mysys Digital Banking Channels vezetője szerint ezt éppen fordítva kellene felépíteni, ugyanis ha a banki alaprendszerek nem tudják kiszolgálni a modern front-end fejlesztési igényeket, akkor soha nem lesz ügyfélközpontú a banki üzem, pedig erre lenne szükség.

Az ügyfelek élethelyzetek alapján gondolkoznak, ezek hoznak létre banki termékek iránti igényeket. Ehhez szükséges az, hogy az élethelyzetekhez a bankok a megfelelő, célzott terméket, ajánlatokat kínálhassák. A CRM szoftverek megléte önmagában nem elég erre.

Az alaprendszerek cseréje azonban hatalmas projektet, és jelentős költséget jelent egy-egy pénzintézetnél. A szállítók sokat dolgoznak azon, hogy olyan komplex válaszokat adjanak erre a kihívásra a bankoknak, ami segít költségeket megtakarítani - tette hozzá Kalmár Ákos, a T-Systems Pénzintézetek üzletágának igazgatója.

„Nálunk az IT-büdzsé elég gyorsan elérkezett egy padlószintre, ezt azért nem lehet lejjebb taposni, mert nincs hova. A fejlesztésre szánt pénzeknek egy részét a "kormányzati jókedv" el szokta szórni, például a tranzakciós illeték bevezetése is nagy terhet rótt a bankokra az informatika területén is" - említette Foltányi Tamás, az FHB vezérigazgató-helyettese.

A fejlesztési ötleteket nem a bankok és a biztosítók generálják, hanem a szállítók, ami azért előbbre viszi a megtámadott üzletterületet. Ha egy vállalat megszűnik, vagy megveszi egy másik nagyhal, akkor az ott lévő fejlesztők elmennek, vagy meghasonlanak, stb. a felhasználó pedig azt kérdezi: mi lesz most? Több olyan cég is létezik, akik elvesztik az embereiket, és kapkodnak, hogyan lehet kitölteni ezt az űrt. „Ahogy a vicc mondja: húsz év gyakorlat megszerzéséhez pontosan 20 évre van szükség" - tette hozzá Braun Péter, az OTP igazgatósági tagja, a VISZ elnöke.

A portfolio.hu Pénzügyi IT konferencia 2. panelbeszélgetése során mondta el Kenesei János, a Posta Biztosító igazgatósági tagja, hogy valószínűleg jó ideig nem lesz még olyan életbiztosítás, amelyet mobilról, is meg lehet kötni. Az alkalmazásokat a biztosítók többnyire bevételnövelés vagy költségcsökkentés érdekében fejlesztik. A mobil számukra nem feltétlenül új értékesítési csatorna, inkább helyettesítő eszköz a meglévő tranzakciók bonyolítására. Kenesei a közeljövőben a business to business alkalmazások bővülésére, később az egyes funkciók (pl. utasbiztosítás élesedése a határon átlépve, az egészségi állapot monitorozása egészségbiztosításokhoz) mobileszközökön történő elterjedésére számít.

Egy magyarországi nagybank kötelező feladata, hogy a távoli jövőbe nézzen - véli Slezák Zsolt, a K&H Bank technológiai vezetője (CTO). A bankok költségvetési helyzete viszont nem túl fényes, így az új, innovatív funkciókra kevés forrás jut. A mobil csatorna inkább kiegészítő csatorna, amelyet a többszázezres, elektronikus csatornákon aktív ügyfélkör kis része használ csak. Az applikációkban élő szűk kör azonban magasan képzett, a felhasználók minden egyes alkalmazási hibára rámutatnak. Slezák a következő 2-3 évben nem vár jelentős változást a mobilbankolásban, a komplex termékek értékesítésére a személyes tanácsadást preferálják.

Bár százezres nagyságrendű letöltésekkel büszkélkedhet az OTP, a mobilbankolás nem arról szól, hogy drasztikusan csökkenthetjük a költségeket. Megkockáztatom, hogy még az OTP sem takarít meg vele semmit - mondta Forrai Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója. Azok használják ezt, akik korábban is már az interneten bankoltak. A magyar lakosság 40%-a viszont semmilyen elektronikus bankolásra nem kapható - említett egy növekedési akadályt Forrai. Aggodalmát fejezte ki, hogy egy olyan világba kerülünk, amelyben minden lépésünket látni fogják a mobilszolgáltatásokon keresztül. Fontos, hogy ne csak a kényelem bővüljön, hanem a törvényi szabályozás is kövesse az innovációkat.

Kovács András, az AXA Bank operációs igazgatója szerint semmi másról nem szól a mobilbankolás, mint az ügyfélélményről - ezért hozták létre a közelmúltban mobilszámos átutalást lehetővé tevő alkalmazásukat is. Megemlítette ugyanakkor, hogy az internetbankolás egyes költségei (pl. sms) megspórolhatók ezzel. Az aktív használók akár naponta többször használják applikációjukat. Niche játékosként az AXA úgy látja, hogy ügyfeleik teljesen nyitottak - Magyarországon csak azoknak nyitnak számlát (futár segítségével bárhol Magyarországon), akik megadják e-mail címüket és mobilszámukat. Kovács András szerint kétféle ügyfél lesz: a szürke-fekete gazdaságban működők, akiket a bankok eddig sem nagyon szolgáltak ki, a másik ügyfélkört viszont minden lehetséges területen kiszolgálhatnak majd, felhasználva a róluk rendelkezésre álló hatalmas adatbázisokat.