Harmadával többet költ, aki készpénzmentesen fizet

Festipay PC 2016. április 12.

Akár a 7 milliót is elérheti a készpénzmentes tranzakciók száma az idei fesztiválokon a Festipay várakozásai szerint, ami a tavalyi 5,5 millióhoz képest jelentős, 27%-os növekedést jelent. Az elektronikus fizetési megoldások aránya Magyarországon évről évre közel 5 százalékkal bővül, de az innovatív fizetési megoldások terjedése fesztiválkörnyezetben a leggyorsabb: 2015-ben a legtöbb látogatót vonzó magyar fesztiválok 90 százaléka már készpénzmentes volt.

A legfrissebb adatok szerint hazánkban már csaknem minden második ember rendelkezik érintéses fizetést lehetővé tevő bankkártyával, a 98 ezer forgalomban lévő POS terminál 55 százaléka pedig már támogatja is ezt a technológiát.[1]

A készpénzmentes megoldások iránti növekvő igényt a fesztiválszervezők az elsők között ismerték fel, és körükben az új technológia terjedése továbbra is töretlen: idén immár 18 fesztiválon a Festipay elektronikus fizetési megoldásait fogják alkalmazni, amivel az elmúlt évhez képest csaknem a duplájára nő a készpénzmentes fesztiválok száma.

A fesztiválkártyák és az érintésmentes bankkártyák gyors terjedésének egyik fő oka, hogy használatukkal a fizetési tranzakciók a megszokott 20-25 másodperc helyett mindössze 3-5 másodperc alatt lebonyolíthatók. A folyamat egyszerűsödése ösztönzőleg hat a vásárlásokra is.

„Statisztikáink szerint a fesztiválkártyát használó látogatók egyre aktívabban használják a kártyájukat, évi 2-4 százalékos növekedés tapasztalható ezen a területen. Emellett sokkal bátrabban is költekeznek: akár 10-30 százalékkal több pénzt költenek el a fesztiválok ideje alatt, mint azok, akik bankjegyekkel fizetnek. Így a készpénzmentessé váló fesztiválok kereskedői volumennövekedésre is számíthatnak az előző évekhez képest” – mondta el Márki László, a Festipay Zrt. vezérigazgatója.

Ugyanakkor nem csupán kényelmi, hanem mérhető gazdasági előnyei is vannak az elektronikus fizetés terjedésének. A készpénznek ugyanis ára van: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint évi 388 milliárd forintnyi társadalmi költsége van a bankjegyekkel és érmékkel történő fizetésnek.[2] Ezen költségek jelentős része a kereskedőket terheli, hiszen bár a készpénzes fizetés fix költsége alacsonyabb, mint az elektronikus tranzakcióké, a bankjegyek kezeléséből és szállításából eredő változó költségek a befolyó összeg volumenétől függően a kereskedők bevételeinek akár 0,35-0,50 százalékát is kitehetik.[3] A készpénzmentes fizetési megoldások térhódításával csökkennek a készpénz kezeléséből adódó biztonsági ráfordítások, és tervezhetőbbé válnak a raktározási költségek. Emellett egyszerűsödik és átláthatóbbá válik a standbérlés is: a korábbi fix díjas – így a kiskereskedők számára hátrányosabb – bérleti rendszer helyett lehetőség van arra, hogy az árusok a realizált forgalmuk alapján a bevételeikkel arányos bérleti díjat fizessenek.