Egyre környezettudatosabbak a magyar nyomdák

Félévszázada még a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb szektoraként tartották számon a papír- és nyomdaipart. Mostanra ez tökéletesen az ellenkezőjére fordult. Napjainkban a fenntartható fejlődés éllovasai közé tartozik, hazánkban is.  A környezetvédelmi kritériumoknak való megfelelés, a zöld gondolkodás a magyar nyomdák alapértékeivé váltak az elmúlt évtizedben. A fejlődést alátámasztja az, hogy évről-évre többen pályáznak a rangos GPwA – Zöld Díjra, amelyet idén október 18-án, immár hatodik alkalommal adnak át idehaza.

Az elmúlt tíz esztendő a megújulás jegyében telt el a nyomdaiparban. Vele együtt, a hozzákapcsolódó ágazatokban szintén mélyreható változások zajlottak le a környezettudatosság jegyében. Ennek megfelelően napjainkban az európai papírgyártáshoz szükséges rost alapanyagok 85 százalékban már olyan európai erdőkből származnak, amelyeket fenntartható gazdálkodással művelnek. „Ez azt is eredményezte, hogy 2005 óta a kontinens erdeinek mérete valamivel több, mint Svájcnak megfelelő nagyságú területtel nőtt. Továbbá az is figyelemreméltó, hogy mostanra a papír előállításához szükséges erőforrások java részét megújuló energiából nyerik, illetve a papír újrahasznosítási aránya is meghaladja a hetven százalékot.” – hangsúlyozta dr. Schulz Péter, a GpwA-Zöld Díj egyik alapítója.

A szakember hozzátette, hogy az egyik közelmúltban készült kutatás szerint¹ egy tonna íves ofszetnyomtatással készített nyomdatermék előállításához 920 kWh energiára, 1,2 tonna papírra, illetve 6,5 kg nyomdafestékre (CMYK) van szükség, Ennek nyomán 4,2 kilogramm a VOC (illékony szerves vegyületek) kibocsátás, valamint 3,5 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. Ugyanezek a fajlagos mutatók a digitális nyomtatással készített nyomdatermékeknél a festéknek megfelelő toner kivételével kisebbek.  Az energiaszükséglet 500 kWh-ot, a papírigény 1,11 tonnát, a toner követelmény a 25 kilogrammot éri el. Ezzel együtt a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék mértéke kevesebb, mint egy kilogramm. „Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy a hagyományos vagy digitális nyomdák környezetterhelésének csökkentésével nem kell foglalkozni” – jegyezte meg dr. Schulz Péter.

A nyomdaipar idehaza is javuló zöld eredményekkel büszkélkedhet. A szektorban jelentős lépések történtek a felhasznált alap- és segédanyagok, illetve az alkalmazott technológiák környezeti hatásainak csökkentése, valamint a hulladékok kezelése, és az újrahasznosítás terén. A konkrétumokat tekintve a hagyományos nyomtatási eljárásoknál általánossá vált a filmlevilágítás-előhívás-lemezmásolás helyett, a kisebb környezetterheléssel járó CTP (számítógépről nyomólemezre) technológiára való átállás. Komoly változást hozott az is, hogy az egészség- és környezetkárosító IPA (izo-propil-alkohol) alkalmazása számottevően csökkent idehaza. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az íves ofszetnyomdákban átlagosan 3-6% százalékra mérsékelték a korábbi 10–18 százalékos IPA felhasználást.

A zöld gondolkodás terjedésének köszönhetően ugyanakkor egyre-másra születnek olyan kezdeményezések, amelyek segítenek szélesebb körben is a fenntarthatóság irányába terelni az üzleti folyamatokat. Ezek egyike a rangos szakmai kitüntetésként számon tartott GPwA-Zöld Díj. A kitüntetés alapítóinak célja, hogy évről-évre elismerjék a papír- és nyomdaipari környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő technológiai, valamint környezetközpontú vállalatirányítási tevékenységeket, továbbá a papír- és nyomdaipar környezettudatosságának fejlesztése területén végzett tudatformáló, példamutató eredményeket. Idén október 18-án hatodik alkalommal adják ezt a díjat az Év Zöld Papírkereskedője, az Év Zöld Nyomdája és az Év Zöld Csomagolóanyag-gyártója kategóriákban.

1 Carbon footprint and environmantal impact of print products from cradle to grave. VTT, 2010