Csalt volna a Samsung a benchmarkon? Boo-hoo!

Akárhányszor előkerül egy új telefon, valamiért mindenki az alapján próbálja eldönteni, hogy mennyire jó, hogy hány pontot ér el a különböző benchmark teszteken. Amik igazából semmi relevánst nem mutatnak azon kívül, hogy mégis melyik kategóriába esik a telefon - amit viszont már a specifikációk és az ár alapján is könnyedén be tud lőni bárki. De Vér Pistinek mindig jó, ha egy kicsit verheti az e-kukit a plusz három pontra.

Azonban mindig vannak azok, akik csak a benchmark teszteken elért pontokat veszik figyelembe és az amúgy messze többet számító felhasználói élmény náluk nem lényeg. Éppen ezért minden gyártó igyekszik a lehető legtöbb pontot kisajtolni az ilyen tesztekből, amihez előfordul, hogy egy-két extra tweaket is bevetnek a dolog közben.

Ugyanez történt a Samsung Galaxy S 4 esetén is, ami a laboratóriumi körülmények között jóval több pontot ért el, mint a felhasználók kezei között. Persze egyből ment a lázadás, a károgás és szerintem már a máglyát is összerakták, mert mindenki úgy érzi, hogy be lett csapva. 

És akkor most nézzük, hogy mi is történt valójában.

A telefon grafikus processzorának alapértelmezett maximális órajele 488MHz. Bizonyos esetekben azonban ez egészen 533MHz-ig kúszik - tipikusan akkor, ha rövid ideig van szükség nagy grafikus munkára, mint például a benchmark tesztek 3D-s és 2D-s menetei alatt. Utána pedig minden visszaáll a korábbi, alacsonyabb szintre. Bumm. Semmi extra, semmi csalás. A chip működhetne magasabb frekvencián is, de muszáj visszafogni.

Hogy miért?

Egyszerű: a hardver és a felhasználó védelmének érdekében. A magasabb frekvencia nem csak rövidebb élettartammal, de jóval magasabb hőmérséklettel is jár, amit a telefonok kialakításából következően nem lehet ám olyan egyszerűen elvezetni. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy egy-egy intenzívebb menet közben gyakorlatilag égeti a kezét a telefon.

Minél magasabb a processzor hőmérséklete, annál jobban igyekszik a rendszer mindent megtenni, hogy csökkentse azt. Ennek első lépése, hogy alaposan leszabályozza a maximális frekvenciát - ami viszont jóval alacsonyabb teljesítményt eredményez. A telefon szaggatni fog, lefagy és rosszabb esetben teljesen asználhatatlan lesz percekig.

Éppen ezért nagyon ritka az az eset, amikor a chip által maximálisan támogatott frekvencián pörögnek a dolgok. A gyártók kiszámolják, hogy mi az az optimális órajel, ahol megfelelő egyensúlyban van a hőmérséklet és a teljesítmény, ezáltal stabil és folyamatos élményt tudnak nyújtani. De kevesebb pont lesz bizonyos benchmark tesztekben, mint azoknál, ahol specifikus kóddal előre megadják, hogy mi hogyan pörögjön.

Ezek után pedig mindenki döntse el, hogy mi számára a fontosabb: a stabil, álllandó és bőven elégséges teljesítmény, vagy az, hogy az AnTuTuban plusz 20 pontot érjen el és nagyobb legyen az e-penise, mint a szomszéd kisfiúé.