A kalózkodás visszaszorítása tovább csökkenti a bevételeket

Franciaországban tavaly már aktívan alkalmazták a "három húzás" nevű törvényt (three strikes), melynek értelmében azok a felhasználók, akik jóárasítva szerezték be a különböző digitális javakat (zene, film), a harmadik figyelmeztetés után teljes elszigetelésre kerültek az civilizációtól internettől. És ezt sikerült betartatniuk, aminek meg is lett az eredménye: egyetlen év alatt 60%-kal csökkent a kalózkodás az országban. Természetesen a dolog fő célja az eladások növelése volt, ami a csökkenő kalózkodást elnézve párhuzamosan kellett volna, hogy az egekbe szökjön, igaz? Nos, nem.

Hiába sikerült az illegális letöltések számát radikálisan csökkenteni, a bevételek még így is 3%-kal elmaradtak az előző évben elértektől. Ez az a rész, amit már elfelejtenek megemlíteni a habzó szájú ügyvédek, hiszen ez nem csak azt mutatja, hogy a kalózok lényegében nem okoznak bevétel kiesést, de az is látszik, hogy segítik az eladások növelését. Ami abszurdnak hangzik, pedig nem az.

Tegyük fel, hogy van egy film/játék/album/mobil alkalmazás, amit szeretnél megvenni. Ezek általában nem a sajtburger árkategóriájában mozognak, így nehezebben fogod ráhúzni a maximum bebuktam 300 Forintot sémát. Hiába van a Android Marketen Google Play Store-on 15 perces visszafizetési lehetőség, ennyi idő alatt igen kevés programot lehet rendesen tesztelni. Mit csinálsz tehát? Benézel a jól ismert internetes kereskedésekbe, és jóárasítva megveszed az adott dolgot.

Ebben a pillanatban a sorozatgyilkosoknál is rosszabb bűnözővé váltál, de úgy tűnik, hogy együtt tudsz élni ezzel a ténnyel. És még jól is alszol. Pfff...

Miután meghozta a postás a csomagot, kipróbálod, használod egy darabig. És itt jön a kalózkodás igazi ereje: ha tetszik, meg fogod venni (ha megteheted). Ki fogod fizetni azt az 1 dollárt azért az Android alkalmazásért, hiába tudod letölteni millió és egy helyről, mert úgy érzed, hogy megéri az árát. El fogsz menni moziba, és beülsz megnézni a filmet, mert úgy döntöttél, hogy megéri a pénzt. Meg fogod vásárolni az adott albumot, mert elismered az előadó munkáját, amit belefektetett. Ó, előtte már letöltötted? És akkor mi van?

Házasodni sem úgy házasodik az ember, hogy az első random személynek megkéri a kezét. Ezek szerint a házasság előtti szex és együtt járás, élés is kalózkodás? Na ugye. Ez is ugyanolyan "teszt", mint a zene letöltése és hallgatása, mielőtt fizetünk érte. Ugyanaz, mint ha rádióban hallgatnánk, annyi különbséggel, hogy nem vagyunk helyhez és időhöz kötve.

És pont ezért buktak bele a franciák is: a kalózkodás nem csak hosszú, de rövid távon is jelentősen segíti az eladásokat. Persze mindig lesznek notórius "ellenállók", akik csak azért sem, mert a készítő nem fog éhen halni, de ők nem az a 60% voltak. Ők maximum 2-3%ot tettek ki abból a csoportból, és akkor már sokat mondtam.

Szóval hiába villognak a jogvédők azzal, hogy tekintélyes mennyiséggel csökkentették a letöltések számát: az igazi céljukat nem érték el, mert maguk alatt vágták a fát. Csak ezt nem fogják bevallani...