2016 a szoftverek és a közjót szolgáló adatok éve lesz

Intelligensebb gépek érkeznek, az ügyfeleket pedig már a szolgáltatások fejlesztésébe is bevonják a vállalatok. 2016-ban minden korábbinál több adat állhat a társadalom szolgálatába, és nagy teret hódíthatnak a szoftveralapú megoldások (softwarization) – a Telenor Csoport kutatási divíziója közzétette 2016 legfontosabb globális távközlési trendjeit.

Az otthoni felhasználók a mindennapi élet számos területén jelenleg is találkoznak a legújabb digitális trendekkel, amelynek középpontjában az okostelefon áll. Teljesen természetes, hogy segítségével ma már könnyedén lehet vásárolni, automatikusan rögzíteni a pulzusmérő adatait, vagy GPS-ével navigálni.  A digitális technológia terjedése minden szempontból át fogja alakítani a távközlési iparágat és a mobiltechnológia használatát az élet egyre több területén. A Telenor Research szakértői szerint 2016-ban hat fontos trend uralja majd a távközlési ipart.

„Az általunk ismertetett trendek nem teljesen újak, ám arra számítunk, hogy 2016 lesz az első olyan év, amikor az átlagemberek számára is kezd érezhetővé válni terjedésük. Izgalmas év áll a távközlési vállalatok előtt, hiszen egyre magasabbak az ügyfelek elvárásai, erősödik a verseny, szigorodnak az előírások és gyorsul a technológiai fejlődés. Úgy gondoljuk, hogy mindez több lehetőséget generál, mint kihívást" – mutatott rá Bjørn Taale Sandberg, a Telenor Research vezetője.

2016 legfontosabb távközlési trendjei a Telenor Csoport szerint:

Ügyfelek bevonása a szolgáltatásfejlesztésbe
Az ügyfelek egyre jobban értenek a digitális technológiához, egyre önállóbbak, és egyre nagyobbak az elvárásaik, míg manapság a vállalatoknak már sokkal rövidebb idő alatt kell előrukkolniuk új szolgáltatásokkal. Erre reagálva a cégeknek kimagasló ügyfélélményt kell nyújtaniuk, és minden eddiginél jobban kell igazodniuk az előfizetők változó viselkedéséhez.  Ennek pedig az is része, hogy egy termék vagy szolgáltatás kidolgozásakor már a fejlesztés korai szakaszába, akár már a prototípus megalkotásába be kell vonni őket, nem lehet többé passzív befogadóként tekinteni rájuk.

Adatok a társadalom érdekében
Az idén minden korábbinál nagyobb mértékben kihasználják majd a távközlési vállalatok a big data technológiában rejlő lehetőségeket. A szolgáltatások üzemeltetése során keletkező adatok begyűjtését nem csak belső célokra, hanem akár a teljes társadalmat érintő problémák megszüntetésének a szolgálatába lehet állítani - ehhez persze a magánszektor és kormányzat hatékony együttműködésére van szükség. A Telenor Csoport big datából gyűjtött, anonimizált adathalmazainak elemzésével például a dengue-láz visszaszorításában segédkezett Pakisztánban. Az óriási adatmennyiség feldolgozása után egy olyan térképet lehetett előállítani, amely felfedte a vírusos fertőzés gócpontjait, és így segítségével a helyi hatóságok meg tudták állapítani, hol van a leginkább szükség segítségükre.

Szoftveralapú megoldások
Idén egy újabb szakkifejezés válik majd közismertté, a szoftveralapú megoldások, az angol szakzsargonban softwarization. Ez egy mobilszolgáltató esetében azt jelenti, hogy a jövőben az egyes szolgáltatásokat (például beszédhívást vagy mobilinternetet) nem külön célhardver szolgálja majd ki. Ehelyett a hálózati funkciókat virtualizálják (Network Function Virtualization, NFV), tehát egy univerzális hálózat működését csak egy szoftver határozza meg (Software Defined Networking, SDN). A szoftveralapú hálózatok terjedésével a hálózattervezés és -üzemeltetés új módjai jelennek meg, amelyek révén a távközlési cégek sokkal rugalmasabb módon alakíthatnak ki vadonatúj szolgáltatásokat.

Gépi mély tanulás – deep learning
A digitális szolgáltatásokba és eszközökbe egyre mélyebben integrált gépek nem csupán megjeleníteni képesek a tartalmakat, hanem azok egyre nagyobb részét meg is értik. Ez a gépi tanulási technológiák fejlődésének eredménye, amely azért ért el áttörést, mert nőtt a számítógépek számítási teljesítménye, és így lehetővé vált hatalmas adatmennyiségek begyűjtése és feldolgozása. Idén érzékelni fogjuk, hogy többé nem az embernek kell a számítógéphez alkalmazkodnia, hanem a gépek alkalmazkodnak az emberhez. Ezt a jelenséget új szolgáltatásokon, az emberi beszédet megértő digitális asszisztensek hatékonyabb működésén, a pontosabb internetes keresési eredményeken, és a relevánsabb hirdetéseken keresztül fogjuk érezni.

Energiatakarékos hálózatok hoznak áttörést a dolgok internetében
Ahhoz, hogy a dolgok internete (Internet of Things, IoT) széles körben elterjedjen, olcsó és alacsony energiafogyasztású hálózatokra van szükség. Ezek a kis fogyasztású WAN-hálózatok (Low Power Wide Area, vagyis LPWA-hálózatok) lehetővé teszik majd, hogy szenzorok és más IoT-eszközök egyszerűen és olcsón kommunikálhassanak az interneten. Egy tipikus LPWA-n kommunikáló IoT-eszköz internetre kapcsolása éves szinten kevesebb, mint 5 dollár költséggel megoldható lesz, a beépített akkumulátor pedig számos szenzor esetében akár tíz évre elegendő üzemidőt is képes lesz biztosítani. 2016-ban kiépülnek az első jelentős LPWA-hálózatok, amelyekre egy sor teljesen új szolgáltatást lehet majd alapozni.

Kiegyenlítettebb játéktér
Az Uber és az Airbnb neve sokak számára cseng ismerősen: előbbi a taxizás, utóbbi a lakások kiadásának piacát forgatta fel fenekestül. 2016-ban a kormányok és a szabályozó hatóságok várakozásaink szerint egyre intenzívebb vitát folytatnak majd arról, hogyan lehetne a hagyományos jogi kereteket az új digitális versenykörnyezethez és a fejlődő közösségi gazdasághoz (sharing economy) igazítani.