Súlyos inzultus a billentyűzetek ellen

Visszatekintve a 2010-es évre, minden merészség nélkül akár kijelenthető, hogy idén a technikai fejlődés, mintegy szervezett, jól koordinált támadást intézett a kézzel fogható billentyűzetek ellen. Első és legfontosabb helyen áll a bűnösök listáján az iPad, valamint kisebb testvérkéje az iPhone, melyek ugyan a valódi villámsebes gépelésre alkalmatlanok, mégis elég szépen teljesítenek, ha szöveg bevitelről van szó.

Sokan az Apple tábla pc-jének megjelenése fölött érzett határtalan eufórikus örömtől megrészegülten, már azon nyomban el kedték szervezni a fizikai billentyűzet temetését. Aztán megpróbálkoztak olyan dolgokkal, mint mondjuk a blogolás és igen hamar rá kellett jönniük, hogy a billentyűzet nem rossz kiegészítő az iPadhez...

Aztán az Apple tovább kavarta a zavaros vizeket, amikor nemrégiben piacra dobta a Mac Book Air-t, melynek vétke, hogy érintő elemeket is magába olvaszt egy trackpaddel. Ami pedig a praktikusságot illeti, pehelysúlyával kiütéssel győzedelmeskedik egy Bluetooth billentyűzettel felvértezett iPad ellen. Ami biztos, hogy mindkét Apple termék fényes karrier elé néz, az pedig már csak rövid idő kérdése, hogy az Air mikor lesz teljes egészében, amolyan dupla képernyős iPad módjára, érintéssel vezérelhető.

Persze nem minden gonoszságot az Apple követett el. Ahol a dolgok kezdenek tényleg piszkosra fordulni, ott bizony valaki más keze van a dologban, hiszen a legnagyobb löketet a billentyűzet piacról való kiszorítására nem egy Apple termék követte el (erről hamarosan bővebben, addig viszont egy kis kitérő).

Minek utána a 2010-ben az iPadtől a netbook gyártók egy alapos hátbavágást kaptak, igencsak nagy lendülettel indult meg a billentyűzetek fejlesztése, melynek főcsapása a különböző érintőfelületek tökéletesítése. Az Acer máris bejelentett egy három darabos szériára valót Android tabletekből, melyek a jövő esztendő folyamán debütálnak. Ezek után nem minden jogalap nélküli a feltételezés, hogy nagyon hamarosan más netbook gyártók is felveszik a kesztyűt hasonló közleményekkel. Igen, a továbbiakban is készülnek majd netbookok, de a verseny komoly csapásokat fog mérni a piacra (akár gyártón belül saját termékekére is). És persze nem mellesleg sok remek, billentyűzettel rendelkező, középárkategóriás pc-t ütnek ki teljesen a bizniszből.

Aztán itt vannak az okos telefonok. Sok közülük – élen persze az iPhone-nal – nem rendelkezik valódi, fizikai billentyűzettel. Ahogy azonban az bejövő érintést felismerő és feldolgozó szoftverek nagy léptékben fejlődnek (a Google e téren például nagyon ígéretes startot vett nemrég), addig számos tudós és képernyő gyártó dolgozik épp  az úgy nevezett vibrotaktikus visszajelzésre képes kijelzőn, mely a felhasználóban elektronikus töltések segítségével egy billentyű megérintésének érzését lenne képes kelteni.

De még ha a netbookok el is tűnnek, mi a helyzet a nagyobbacska notebookkal és a klasszikus asztali gépekkel? Igen, még ők is megvannak, de mint fizikai billentyűzettel rendelkező, elavuló példányok, olyan gyors kihalásra vannak ítélve, mint hajdanában a dodó madár volt.

És akkor essen szó a vádlottak vádlottjáról az inzultus ügyében. A bűnös főhadiszállása azonban nem Cupertino, mint várnánk, hanem Redmond – így igaz, bármennyire is ironikus, a Microsoft a fő-fő billentyűzetgyilkos.

Az emlegett nem-Apple termék nem más, mint a Kinect, mely alig néhány héttel első nagysikerű megjelenése után, máris átalakult egy kereső és életmentő robot prototípusává, de használható akár egy böngésző hathatós vezérlésére is. Mindez persze csupán néhány kézmozdulattal, gesztussal. Az év elején korábban olyan pletykák is elterjedtek, miszerint a Microsoft esetleg a teljes amerikai süketnéma jelbeszédet megtanítja a Kinectnek a jövőben, ily módon mindössze kézzel-lábbal kéne “beszélnünk” a Kinecthez és máris villámgyorsan írott anyagok készülnének. És persze nem elhanyagolható az az ötlet sem, hogy a 3D TV segítségével kivetített, valójában egyáltalán nem létező billentyűzeten gépeljünk a Kinecttel.

A Kinecten túl a Microsoft előterjesztett még egy szabadalmat, mely nagyon közeli rokona a vibrotaktikus visszajelző rendszereknek. Ez azonban valódi pixel méretű barázdákat hozna létre a képernyők felületén (igen, a pixelek igény szerint süllyednének el és emelkednének ki a síkból) olyan érzést keltve, mintha a felhasználó keze alatt egy valódi fizikai billentyűzet válna tapinthatóvá a térben és azon lehetne gépelni. Ha a Microsoft – vagy akár bárki más – képes lenne egy ilyen nyulat előhúzni a kalapból, azt hiszem egyenesen dobnánk minden fizikai billentyűzetet a kukába(böcsületesebbek az újrahasznosítható konténerbe...) Legalábbis ami a fürgén adoptálódó közönséget illeti.

Amúgy viszont meddig tartana? Szinte kísértést érez rá a bennem titkos mélységekben szunnyadó költő, hogy zengzetes hangon, mintegy végigítéletet hirdetve felkiálltson “ ó, vajon lesz-e két esztendő múlva még, olyan csoda, mint a kézzel fogható billentyűzet?”. A nagyjelenet azonban elnapolandó, tekintve, hogy nem valószínű, hogy ilyen hamar kiveszne a köztudatból egy sokkal régebbi és megszokott dolog. Mondhatni nagyobb az efféle fejlesztés átfutási ideje, így egyelőre nincs fenyegető közelségben a 2013-as év, mint a régi jó, hagyományos klaviatúra végórája. Még ha akadnak is trükkös tapintható helyettesítői is, úgy látszik az emberek és cégek attitüdje lassabban változik, mintsem hogy hónapok alatt képes lenne alkalmazkodni a technika fordulataihoz. Csupán a gyorsan adoptálódó vékony réteg számára fogja tehát hamarosan elveszíteni a billentyűzet a munkában és szórakozásban betöltött kulcs szerepét.