Véres gyémántok – még mindig sok gyötrelem tapad a drágakövekhez

„A gyémánt örök" – hangzott el a híres amerikai reklámkampányban 1948-ban. A szerelem csillogó jelképei azonban többe kerülnek, mint azt bárki gondolná: kizsákmányolt afrikai életek és tragikus sorsok bújnak meg a drágakövek mögött. A több mint 4 millió áldozatot követelő polgárháború öröksége, hogy máig fizikai és lelki sebek kísértik Sierra Leone, Angola, Libéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakóit, ráadásul a fegyveres konfliktusokból származó gyémántbányászati iparághoz napjainkban is gyötrelem és verejték tapad.

Tizenöt év telt el a 'véres gyémántokat' visszaszorító világméretű intézkedések óta, ám az iparág még mindig konfliktussal és szenvedéssel telített. A világ 81,4 milliárd dolláros gyémántpiacának 65%-a Afrikában található, a talajkincsek ellenére azonban a kilencvenes években a lakosság többsége napi egy dollár alatti (alig 300 forintnyi) bevételből volt kénytelen fenntartani magát. A szociális és gazdasági problémák végül 1991-ben polgárháborúhoz vezettek, melyben több mint 4 millió ember vesztette életét. A DoQ műsorán a túlélők elmondásai alapján ismerhetjük meg a konfliktus legszörnyűbb részleteit és az illegális kereskedelem hátterét a Véres gyémántok című dokumentumfilmben.

A műsor bemutatja azt is, hogyan alakult a polgárháború utáni élet az érintett területeken. 2003-ban lépett életbe a Kimberley-egyezmény, melynek értelmében a kövek útját a bányáktól a csiszolókig szigorúan ellenőrzik, ez pedig végső soron a háborúk finanszírozását is megakadályozhatná. Az egyezménynek köszönhetően bizonyos mértékig sikerült visszaszorítani az illegális gyémántok kereskedelmét, ám a probléma koránt sem oldódott meg teljes egészében: a világ gyémántforgalmának korábbi 25%-hoz képest jelenleg még mindig 5-10%-a származhat fegyveres konfliktusokból.

Ha vér már nem is annyi, verejték még mindig túl sok tapad a drágakövekhez – a bérek továbbra is rendkívül alacsonyak, a munkakörülmények pedig sokszor embertelenek. Habár a polgárháború óta az afrikai országok fejlődésnek indultak, az emberek többsége még mindig évi 200 dolláros (kb. 45.000 forintos) átlagfizetésből kényszerül megélni. A szegénység miatt a gyerekek már tizenévesen elhagyják az iskolát és az illegális gyémántbányászattal keresik a kenyérre valót. Ennek eredményeképpen 2013 májusáig több mint 140 ezer karátnyi – kiskereskedelemben 24 millió dollár értékű – gyémántot csempésztek ki az országból.

A DoQ-n március 15-én bemutatott Véres gyémántok című műsor újságírók és emberjogi aktivisták feljegyzésein keresztül enged betekintést a polgárháború körülményeibe, illetve bemutatja az aktuális politikai helyzetet és a gyémántipar reakcióját a katonai konfliktusra.

Véres gyémántok március 15-én 21.00 órától a DoQ műsorán!