Sorsfordító találmányok a Spektrumon

AMC Networks Premier 2023. szeptember 15.

A 20. század első felének találmányai gyökeresen változtatták meg az emberiséget és a lakosság életvitelét. A tv és a rádió közelebb hozta a világot, a géppuska veszélyesebbé tette, a védősisak biztonságosabbá, a parkolóóra pedig drágábbá tette azt. Az 1900-as évekről szóló vadonatúj sorozat bemutatja, hogyan láttak napvilágot azok az újítások, amelyek átalakították többek között a kommunikációs, a hadviselési, a szórakozási, közlekedési és étkezési szokásainkat.

A 10 részes sorozat évtizedenként mutatja be azokat az izgalmas felfedezéseket, amelyek napjainkra is nagy hatást gyakorolnak. Lássuk, mi mindent köszönhetünk az 1900-as éveknek!

Például az AM rádiót, mely akár több ezer kilométeres távolságba is képes közvetíti a hangot a rádióhullámok segítségével. Az 1800-as évek legvégén Reginald Fessenden azon kutatók közé tartozott, akiket lenyűgözött az úgynevezett szikraköz-technológia koncepciója. Úgy vélte, ez a jelenség komoly előrelépést eredményezhet a kommunikációs módszerek terén. Ekkoriban már létezett a vezetékes telefon és a Morze-kóddal kommunikáló távírógép, de a vezetéknélküli üzenettovábbító technológia valóban korszakalkotónak számított volna.

Végül a kutató rájött, hogy folyamatos rádióhullámot kell kelteni egy olyan generátorral, amely a mechanikai energiát elektromos energiává alakítja át. 1906-ban a generátort egy mikrofonnal kapcsolta össze a küldő végponton, míg a fogadóhelyen megépítették a világ legnagyobb antennáját. A rendszer a következőképpen működött: amikor valaki beleszólt a mikrofonba, a hanghullámok elektromos árammá alakultak át. Ez az áram ugrott fel a generátor által létrehozott, sokkal erősebb és gyorsabb rádióhullámok hátára. A generátor ezt a kompozit, avagy modulált jelet juttatta el az antennához, ahonnan a vevőkészülékbe került a távoli fogadóállomáson.

A próba sikeres volt, így tehát Fessenden sikeresen juttatott el hangot folyamatos rádióhullámon az amplitúdómoduláció, azaz az AM rádió koncepciója révén.

De itt nem álltak meg a felfedezések. Az 1900-as évek további nagy találmányai között szerepel az 1903-ban megszületett elektrokardiogram, azaz az EKG, mellyel a szív elektromos impulzusait megfigyelve sebészeti beavatkozás nélkül lehet diagnózist felállítani. Az eljárás óriási lépést jelentett a gyógyászatban, feltalálója

Nobel-díjat kapott.

1901 óta ismerjük az ujjlenyomat alapú, tévedhetetlen azonosítási módszert, 1908 óta pedig a celofánt, mely azóta is nélkülözhetetlen kellék a konyhákban.

Szintén 1901-ben alkották meg az eldobható borotvát, amiből naponta több százmilliót használunk el világszerte. A találmány Gillette nevéhez kapcsolódik, aki kísérletezgetni kezdett acéllemezekkel. Ez volt ugyanis az egyetlen anyag, mely elég olcsó ahhoz, hogy eldobható legyen. Ám hamarosan rájött, hogy a lágy anyagot nem lehet elég élesre csiszolni, de végül az egyetemista William Nickerson segítségével rájöttek, hogy szendvicsbe kell fogni az acélt. Másfajta fémnek kell körülvennie, pontosan úgy, ahogy a felvágottat a kenyérszeletek.

A vaslemezek biztosítják a külső merevítést, a réz a hővezetésről gondoskodik, középen pedig egy vékony acéllapból formázzák meg magát a pengét. Így már hevíthető és visszahűthető anélkül, hogy elhajlana. Az eredmény egy fémlap, mely elég vékony ahhoz, hogy pengeként használjuk, elég erős, hogy élesre csiszolhassák, és annyira olcsó, hogy tömegtermelésben készüljön és eldobható legyen.

King C. Gillette szabadalmaztatta a terméket, és a következő évtizedben több millió darabot adtak el belőle.

A műsor a fentieken túl még számtalan izgalmas eszköz megszületését mutatja be, így az első elektromos pénztárgépét, a lángszóróét, a légkondícionálóét, a porszívóét, vagy a repülőét. Ezek születtek tehát az 1900-as évek első évtizedében, minden idők leginnovatívabb évszázadának kezdetén.