Holdfogyatkozás menthette meg Kolumbusz Kristóf életét?
Kolumbusz Kristóf 1492. októberében lépett először a fehérhomokos Bahama-szigetek partjára a spanyol király területigényét kinyilatkoztatva. Bár úgy hitte Ázsia földjére lépett, valójában az Újvilág kapujában állt. A legendás utazóról azonban kevesen tudják, hogy valójában négyszer kelt át az Atlanti-óceánon, egy holdfogyatkozás mentette meg az éhhaláltól és a végső nyughelye sem maradt háborítatlan. Az admirális kevésbé ismert kalandjait június 3-án a Kolumbusz elfeledett utazása című dokumentumfilm mutatja be a DoQ műsorán.
Azért kelt útra, hogy bizonyítsa, a Föld kerek?
A közhiedelemmel ellentétben az admirális nem azért indult óceánt átívelő hajóútjára, hogy a szkeptikusok számára bizonyítsa, a Föld nem lapos. Nem is volt szükség rá, hiszen jóval előtte, az ókori görögök ezt már megtették. Az időszámításunk előtti hatodik században ugyanis a matematikus Püthagorasz alátámasztotta az elméletet, amit két évszázaddal később Arisztotelész csillagászati megfigyeléseivel is megerősített. 1492-re a legtöbb művelt ember már tisztában volt azzal, hogy a Föld nem lapos.
Kolumbusz négy utat is tett az Újvilágba
Noha a kalandort a legtöbben történelmi jelentőségű felfedezéséről ismerik, valójában háromszor tért vissza Amerikába. Utazásai során felfedezte a Karibi-térséget, Dél-Amerikát és Közép-Amerikát is, miközben számtalan veszéllyel és nehézséggel kellett farkasszemet néznie.
A világutazó láncba verve tért vissza Spanyolországba
Kolumbusz Hispaniola feletti vezetése brutális és zsarnoki volt: a kevés aranyat gyűjtő őshonos szigetlakók kezeit levágatta, a lázadó telepesek pedig akasztófán végezték. Az elnyomott spanyolok panaszt tettek Kolumbusz ellen és 1500. augusztusában, a szigetre érkező királyi biztos letartóztatta az admirálist és láncba verve vitte vissza Spanyolországba. Ugyan Kolumbuszt megfosztották a további kormányzástól, Ferdinánd király visszaadta szabadságát, sőt mi több, a negyedik hajóútját is támogatta.
Holdfogyatkozás menthette meg az éhhaláltól?
1504. februárjában a felfedező hajója megfeneklett Jamaika partjainál, legénysége fele magára hagyta, a sziget lakói pedig megtagadták tőle a táplálékot. Egyes források szerint Kolumbusz kalendáriuma segítségével tudta, hogy napokon belül holdfogyatkozás lesz a térségben, így figyelmeztette az őslakosokat, hogy Istene haragja lecsap rájuk. Azon az éjszakán a hold vörössé vált, a rémült szigetlakók pedig minden ellátmányuk felajánlották, csakhogy kegyelmet kapjanak a haragos Istentől.
Kolumbusz halálát követően is folytatta elképesztő utazását
A felderítőt 1506-ban érte a végzet, a spanyol Valladolidban temették el, majd elköltöztették Sevillába. Nyughelye azonban ezúttal sem maradt végleges. Menye ugyanis Kolumbusz és fia, Diego földi maradványait egy újabb Atlanti-óceánon keresztüli hajóúttal szállíttatta át Hispaniolába. Amikor a franciák 1795-ben elfoglalták a szigetet, a spanyolok megpróbálták kimenteni a maradványokat, így először Kubába, majd újra Sevillába szállították azokat 1898-ban. A rengeteg költöztetés miatt a mai napig rejtély, hol találhatók meg Kolumbusz valódi földi maradványai, hiszen az idők folyamán egyszerre tűntek fel nyomok Hispaniolában és Sevillában is, így lehetséges, hogy a nagy felfedező az Újvilágban és az Óvilágban egyaránt megtalálható.
Ismerjen meg még több megdöbbentő részletet a Kolumbusz elfeledett utazása című dokumentumfilmből június 3-án 21.00 órától a DoQ műsorán!